Ingyen tanulás csak Neked!

Ha szükséged van valamire, ami segítene Neked a tanulásban, akkor kattints az oldalamra és letölthetsz bármilyen segédanyagot, ingyen!

Növényi szövetek:

Osztódó szövet ® kialakult szövet = állandósult szövet ® bőrszövet, szállító szövet, alapszövet

  • Osztódószövet: sejtjeik kevésbé differenciálódtak. A növekvő, vastagodó és fejlődő növényi szervezetben van jelen. Sejtfaluk vékony, sejtmagjuk nagy. A növekedésért felelnek, a gyökércsúcsban és a hajtáscsúcsban vannak jelen, biztosítják a szélesedési és az oldalirányú növekedést (kambium).
  • Bőrszövet: a növény legkülső rétegét adja.
    • véd a párolgás ellen, szerepe van a vízfelvételben és a gázfelvételben
    • védelmi szerepe is fontos, a növény elhatárolását biztosítják
    • gázcsere: gázcserenyílások = sztómák csak a hajtás ® levél bőrszövetének fonákján, itt vesz fel szén-dioxidot, DE: nem vízinövényeknél
    • kiválasztó szerep: káros anyagcsereterméket külvilágra juttat, tipikus növények erre a magas illó-olajtartalmú növények, pl.: citrom, narancs, levendula
    • egy sejtréteg vastagságú, egymáshoz szorosan illeszkedő, zöld színtesteket nem tartalmazó szövet ® tehát nem fotoszintetizál
    • átlátszó színűek, rakódhat rá plusz védőréteg is: viasz, vagy kutikula
    • előfordulnak a bőrszöveten szőrszálak is, melyeknek a szerepe a párologtatás csökkentése, illóanyag termelése, védekezés és kapaszkodás (repítő, csalán, kapaszkodó)
  • Szállítószövet: mozgatják az anyagokat a növényekben: vizet (farész), kész szerves anyagot (háncsrész).

o       megnyúlt sejtjeik vannak, amelyekből nagyobb méretű sejtek és csövek keletkeznek

o       farész: vizet és tápsót szállítanak a gyökértől a szárig, élettelenek, belül üregesek, faluk vastag. Részei: farost ~ szilárdít, faparenchyma ~ raktároz, vízszállító csövek, vízszállító sejtek ~ elhalt elemek

o       háncsrész: kész szerves anyagokat szállítanak a levektől a gyökérig. Részei: háncsrost ~ szilárdít, háncsparenchyma ~ raktároz, rosta csövek, rosta sejtek ~ lyukacsos falú, élő elemek.

  • Alapszövet: ez a növényi sejt legkevésbé módosult formája. A növény testének legnagyobb részét ez adja. Fajtái:

-         fotoszintetizáló = táplálékkészítő: zöld színtesteket tartalmaznak, tehát megtalálhatóak a levélben és a zöld szárban. Feladatuk a fotoszintetizálás. Általában szorosan egymáshoz közel, oszlopokba rendeződve találhatóak meg. Ha mégis lazábban állnak, akkor sok a sejtek között a levegővel teli járat.

-         raktározó: tartaléktápanyag, vagy feleslegessé vált anyagcseretermékeket raktároz. Fénytől elzárt növényi részekben, gyökerekben, hagymákban, gumókban fordulnak elő.

-         szilárdító: a növényi szervek szilárdítását végzi. Hosszú és keskeny sejtekből is állhat - növényi rostok, amelyek nyalábokban fordulnak elő - (pl.: len, kender), illetve állhatnak apró, szorosan illeszkedő, vastag falú sejtekből is. Nagy mennyiségben cellulózt tartalmaznak (pl.: kakukkfű).

-         víztartó: magas nyálkatartalmú sejtek, vizet őrzik a növény számára, kialakulhat szárban (pl.: kaktusz), és lomblevelekben is (pl.: kövirózsa).

-         levegőztető: sok levegőt tartalmaznak, ennek fajsúly csökkentő szerepe van. Inkább vízinövényeknél fordulnak elő, vékony sejtfaluk van.

-         kiválasztó: vékonyabb vagy vastagabb falú sejtekből állnak, a felesleges anyagokat raktározzák el, vagy termelnek valamit (pl.: nektárt).

Növények raktározása:

  • cukrot kevés növény raktároz, mert növeli a sejtek ozmózisnyomását, fokozza a vízfelvételt
  • keményítő: vízben oldhatatlan, minőségét hosszú ideig megőrzi, zárványként van jelen, pl.: burgonya gumóban, rizs, kukorica
  • olaj: kis magvak raktározott tápanyaga, viszont hamar romlik pl.: repce, mák
  • bomlástermékek: nincs kiválasztó szervr., raktározzák, állatnak fáj a legelése, pl.: kontyvirág

Szövetek:

Közös eredetű, hasonló működés elvégzésére specializálódott, hasonló felépítésű sejtek csoportjai.

A szövetek megjelenése a törzsfejlődés során:

Az állatok legnagyobb része szövetes testfelépítésű. A csalánozók már szövetes felépítésűek.

Nem szövetes felépítésűek az egysejtű, sejtfonalas, és teleptestű növények, pl.: moszatok, gombák, zuzmók, mohák. A harasztok, nyitva- és zárvatermők már szövetesek.

A hám-, az izom-, és az idegszövet a törzsfejlődés során már korán kialakult. A férgekre jellemző a bőrizomtömlő, ami a hám-, és az izomszövet szoros kapcsolata. A fejlődés során kialakult az ezek között elhelyezkedő kötő-, és támasztószövetek.

Szövetek megjelenése az egyedfejlődés során:

Hámszövetek mindhárom csíralemezből kialakulhatnak.

Idegszövet külső eredetű.

Izomszövetek, kötő-, és támasztószövetek középső csíralemezből képződnek.

Hámszövet:

  • sejtjei szorosan kapcsolódnak egymáshoz
  • sejtjei között sejtközötti állomány nincs
  • mindhárom csíralemezből kialakulhat
  • a felületek borítására alkalmas szövet
  • elsősorban elhatárolódásra specializálódtak
  • közvetítésükkel valósul meg az anyagok felvétele, leadása, és a környezeti ingerek felvétele
  • felépítése szerint: egyrétegű vagy többrétegű hámok lehetnek
    • egyrétegű laphám: mechanikai hatásokkal szemben nem ellenálló, az anyagáramlást nem akadályozza, vékony és lapos sejtekből áll, pl.: tüdő légző felületén
    • egyrétegű köbhám: a szerv sejtjeitől határol el folyadékot, vastagabb, kocka alakú sejtek, pl.: mirigyek kivezető csöveiben, vese csatornarendszerében
    • egyrétegű csillós hengerhám: olyan helyen található, ahol még egyrétegű a hám, de a lehető legvastagabbnak kell lennie a védelem érdekében, mechanikai behatásoktól véd (csillóinak csapkodásával, pl.: légutakban), felszíne lehet csillós, bolyhos, vagy kutikula borítású, pl.: bélcsatornában
    • többrétegű el nem szarusodó laphám: mechanikai behatásoktól jól véd, viszont a kiszáradás ellen nem véd, változatos sejtek építik fel, pl.: szájüreg, hüvely nyálkahártyája, halak teste
    • többrétegű elszarusodó laphám: mechanikai hatások és a kiszáradás ellen véd, pl.: bőr felszíni rétegében

  • működésük szerint:
    • fedőhám: külső és belső felszíneket borítja, védőréteg ® egyrétegű-, és többrétegű hámok, pl.: kültakaró, koponyaüreg, hasüreg, mellüreg
    • pigmenthám: fényelnyelő és árnyékoló működésű hámszövet, pl.: retina legbelső rétege
    • felszívóhám: egyrétegű hengerhám, pl.: vékonybél és vastagbél belső felületén
    • mirigyhám: egysejtű mirigyek ® a fedőhám sejtjei közé ágyazottan találhatók; többsejtű mirigyek: besüllyednek a hámba, kivezető csővel érintkeznek a felszínnel

§         egyszerű mirigyek: csöves, bogyós, csöves-bogyós ® 1 kivezető nyílása van 1 mirigynek

§         összetett mirigyek: csöves, bogyós, csöves-bogyós ® 1 kivezető nyílása van több mirigynek

§         kiválasztó mirigy: a szervezet számára hasznosítatlan anyagokat választ ki, pl.: tejmirigy

§         elválasztó mirigyek: szervezet számára fontos anyagot közvetít

-         külső elválasztású mirigyek: a kivezető csövön át ürítik váladékukat a felszínre vagy az üregekbe, pl.: faggyúmirigy, nyálmirigy

-         belső elválasztású mirigyek: kivezető csövük nincs, váladékaik a hormonok, melyeket a vérbe közvetítenek, pl.: pajzsmirigy

érzékhám: idegsejtekkel kapcsolódnak össze, pl.: szem retinájában, orr szaglóhámja

Kötő-, és támasztószövetek:

  • hám alatt található réteg
  • sejtközötti állományának mennyisége meghaladja a sejtekét
  • kötőszövetes rostokból; folyékony, kocsonyás vagy szilárd alapállományból épül fel
  • 3 féle rostból épül fel: (proteinek ® vázfehérjék)

o       enyvadó rost = kollagén (csak fehérjék)

o       rugalmas rost = elasztikus (szénhidrátok is)

o       rácsrost = retikuláris (szénhidrátok és lipidek is)

  • kevés sejtet tartalmaznak
  • középső csíralemezből alakul ki
  • az egyedfejlődés során az egyes kötőszövetféleségek egymásba átalakulhatnak
  • kötőszövetek típusai:

o       laza rostos kötőszövet: rostjaik kuszák, legnagyobb része enyvadó rost, általában a szervek közötti üreget töltik ki, erek mentén benyomul a szervekbe; feladata: vázfalak alkotása, hézagkitöltés, pl.: mellhártya, hashártya

o       tömött rostos kötőszövet: rostjai a hossztengellyel párhuzamosan álló kötegekbe rendeződött enyvadó rostok, összenyomódott sejtjeik vannak, szívós szövet; szerepe: erősítés, rögzítés, erőátvitel, pl.: ínszövet, retikuláris kötőszövet ® rácsrostok pl.: lép; rugalmas kötőszövet ® artériák falában; enyvadó ® bőr alatti kötőszövetekben.

o       vérszövet: sejtközötti állománya folyékony, sejtjei ® vörösvérsejtek, fehérvérsejtek, vérlemezkék, pl.: bomlástermékek szállítása, hormonok felismerése

o       zsírszövet: fő alkotói a zsírsejtek, jellegzetes pecsétgyűrű alakúak, magjaik a sejt egyik részébe nyomultak, pl.: bőraljában, 2 típusa van:

§         fehér zsírszövet: kerek sejtjeikben 1 nagy zsírcsepp, a sejtmag excentrikus (= nem hözépponti), jelentős hízás során számuk nő, viszont fogyásnál kezdetben a sejtekben raktározott zsír mennyisége csökken és nem a zsírsejteké, tehát könnyen vissza lehet hízni

§         barna zsírszövet: speciális célú energiaraktározás, az itt raktározott zsír a hőtermelésre használódik, sejtjeiben több zsírcsepp van, pl.: újszülöttek hónaljában

  • támasztószövetek típusai:

o       porcszövet: szerkezete tömör, rostokban gazdag szövet, 3 típusa van:

§         üvegporc: a szövet alapállománya elfedi a kollagénrostokat, ezért áttetsző a színe; sejtjei csoportosan állnak a porctokban, a sejtek gömb alakúak, speciális anyag fedi őket, tehát maszkírozottak, pl.: ízületi porc a csontvégeken, légcső porcai

§         rugalmas rostos porcszövet: a porc a rugalmas rostoktól hajlékony, a sorba rendezett porckötegek között rostsejtek vannak, pl.: fülkagyló porcai

§         kollagén rostos porcszövet: alapállományában az enyvadó rostok kötegekben helyezkednek el, pl.: csigolyák közti porckorongok

csontszövet: sejtközötti állománya kemény (Ca2+; PO43-), és rugalmas a kollagén rostok miatt, soknyúlványúak, koncentrikus körökben helyezkednek el egy ér körül, nyúlványaikkal kapcsolódnak a sejtek (Havers-féle csatornák a koncentrikus körök középpontjában, oldalágai a Volkmann-féle csatornák), mindkét csatornarendszerben vérerek futnak, pl.: csontváz anyaga

Izomszövetek:

  • a szervezet mozgatására differenciálódott szövet
  • benne a kémiai energia mechanikai munkává alakul át ® aktin-, és miozinszálak
  • a test legnagyobb tömegét alkotja
  • mindig kötőszövettel együtt fordul elő
  • középső csíralemezből fejlődött (kivéve a pupilla izomzata)
  • fajtái:
    • simaizomszövet: hosszában megnyúlt, két végükön elkeskenyedő sejtekből áll ~ orsó alak; a sejtmag centrális elhelyezkedésű, hártya veszi körül a sejteket, tehát nem érintkeznek egymással, beidegzése a vegetatív idegrendszerrel áll kapcsolatba, lassú összehúzódású, kitartó működésű, akaratunktól függetlenül, körkörös és hosszanti rétegekben található egymás mellett, pl.: belső szerveink izomzata
    • harántcsíkolt izomszövet: gyors összehúzódásra képes nagy erővel, rövid ideig akaratunktól függően, hamar elfárad; rostokból épül fel, melyek sok magvú óriássejtek, a sejtmag a sejt hártyája alatt található, (harántcsíkolat: világosabb és sötétebb szakaszok változása), pl.: mozgás aktív szerve
    • szívizomszövet: gyors összehúzódás, nagy erővel hosszú ideig, akaratunktól függetlenül; módosult harántcsíkolt izom, sejtekből áll, a sejtek villásan elágaznak (Y alakúak), Eberth-féle vonalak: sejthatárok, üreg térfogatát kell csökkentenie, tehát több irányban húzódik össze pl.: csak a szívben

Idegszövet:

  • alapállománya nincs
  • sejtek közötti állománya a gliasejtek nyúlványainak hálózata
  • nem regenerálódtak
  • osztódásra nem képesek a kialakulásuk után
  • gliasejtek kötőszöveti eredetű sejtek, amik képesek az osztódásra és az idegsejteket táplálják
  • alaki és működési egysége a neuron
  • feladata:
    • ingerület vezetése és feldolgozása ® kapcsolatteremtés a szervezet és a külvilág között
    • idegsejtek végzik az idegi működéseket
    • gléiasejtek végzik az idegsejtek táplálását, védik, kitöltik az elpusztult idegek helyét, segítik az idegsejt anyagcseréjét














































Weblap látogatottság számláló:

Mai: 16
Tegnapi: 14
Heti: 16
Havi: 397
Össz.: 182 108

Látogatottság növelés
Oldal: III/4.) Szövetek
Ingyen tanulás csak Neked! - © 2008 - 2017 - ingyentanulas.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: életjelenségek - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »