Móricz Zsigmond

(1879-1942)

---

A magyar kritikai realizmus remeke. Vele zárkózott fel az európai realizmushoz Magyarország. Életpályája a Nyugathoz kapcsolódik, egyéni hangjának megtalálásában sokat köszönhet Adynak.

Első híres műve: A hét krajcár a Nyugatban jelent meg. Magába olvasztja Jókai mesélőkedvét, Mikszáth anekdotázását, de a novellái inkább drámák. Jellegzetes szereplői az önmagukkal és a környezetükkel vívódó hősök.

Életpályája

   Tiszacsécsén született (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) Apja: feltörekvő parasztember, Móricz Bálint. Anyja: paplány, Pallai Erzsébet. ® ÍGY, a kétféle családi hagyomány következtében más a faluképének kialakulása, és más a társadalmi érzékenysége.

   A család elszegényedik és Prügyre költöznek. A gyerekeket a szülők minden áron taníttatni akarták, hogy kikerüljenek a paraszti sorból.

   Móricz sok helyen tanult: Debrecenbe (Légy jó mindhalálig c. művét itt írta), Sárospatakon és Kisújszálláson is. [Érettségi után mindenfelé érdeklődik: teológia, bölcsészet, DE: nem fejezi be az egyetemet.]

   Az Újság c. napilap gyermekrovatát készíti, majd elküldi a Kisfaludy társaság népdalgyűjtésre ® Ő ismeri a legjobban a parasztságot a Nyugati költők közül.

   Házasságot köt Holics Eugéniával (Janka) ® a kapcsolatuk boldogtalanság volt. Feleségének alakja szinte mindegyik művének a leányalakja. 20 évig együtt éltek, de Janka öngyilkos lett.

   Írói hírnevet szerzett, szoros barátságot kötött Adyval.

   Az I. vh. hamis jelszavainak hatása alá került, Ő is a háborút gondolta kiútnak ebből a társadalomból. Haditudósító lesz, megtapasztalta a borzalmakat, a hátország nyomorát, a korruptságot és kiábrándul ® Szegény emberek c. novella.

   1919-es kommunista diktatúra első tettei reményt keltenek benne.

   A 20-as években új téma: dzsentri réteg. ® kezdetben rokonszenvez vele, majd kiábrándul, a végső fokozat a teljes reménytelenség. [Kivilágos kivirradtig ® Úri muri ® Forr a bor. 1929-es világgazdasági válság idején elveszti minden reményét a dzsentri rétegben. 1926-ban összeházasodik Simonyi Mária színésznővel, de el is válnak.]

   1929-1933-ig Babitssal szerkeszti a Nyugatot.

   1930-as években új téma: a régi paraszti világ. Jellemzők:

• balladaszerűen tömör művek
• háttérben marad az író személye
• a párbeszédek jelentősége megnő
• naturalista vonások jellemzőek

   [1936-ban megismerkedik Littkey Erzsébettel, aki árva lány ~ Csibe a beceneve. 20 novellát írt róla, és az Árvácska c. regényt. Bp.-en agyvérzésben meghalt.]

 

Újszerű parasztábrázolása

   Felismeri a magyar falut én annak a rétegződését, szakít a hagyományos parasztábrázolással. Ismeri azt a környezetet, amiről ír. A kor kedvelt parasztfigurái helyett a történeteiben a tragédiának van szerepe. Lelkük mélyén látja a drámaiságot.

   Paraszt a magyar irodalomban:

   Jókai: először írt a parasztokról, műveiben mellékszereplőként jelen vannak.

   Mikszáth: észreveszi a létezésüket, és azt, hogy patriarchális világban élnek. Békés, nyugodt emberek; a lázadók kivonulnak a társadalomból ® a természet és a maguk törvényei szerint élnek ® Olej Tamás.

   Gárdonyi: látja a lelki életet élő, nyugalmas parasztokat.

   Tömörkény István: látja, hogy a parasztok élete nem jó, problémáik vannak ® lázadások bemutatása.

   MÓRICZ: továbbviszi a Tömörkényi utat, a paraszti lélekben lévő drámaiságot lírai szállal ötvözi.  A  Hét krajcár c. művében bemutatja a paraszti nyomort, majd:

• kezdenek felszabadulni az eddig elfojtott érzelmek, indulatok, tapasztalatok
• felfedezi a lelkükben lévő indulatokat
• naturalizmus hatására felfedezi erotikus vágyaikat, ösztöneiket, ® amik tragédiává válnak
• novelláinak szerkezete drámaiabbá válik:
  • kiválaszt egy sorsfordulót
  • csak a kirobbanás előtti pillanatot és az azt követő pillanatokat mutatja be ~ orosz realizmus
  • lineárisan előrehaladó szerkezet a jellemző

   Móriczi novella = sorsfordulat, nyelvi tömörség. Újszerű beszélő modor, szűkszavúság, az elhagyás mestere ® feszültség okozása. Nem ad külső jellemzést, helyette a környezetet mutatja be. Beszéltet és cselekedtet, nem boncolja a cselekedet okát.

   Elsőként fordul az agrárproletáriátus felé: bemutatja a parasztok nyomorát, embertelen körülményeiket, szűklátókörűségüket, lelki betegségeiket, életük puszta vegetációját, ~ mint a többi magyar ugaron élők.

   A bemutatáshoz groteszk eszközt választ.

   A főszereplő lelkében lévő indulatok a saját gondolatai ~ Ady. A szereplő azonosul a főszereplővel. Megjelenési formái:

• életképszerű novellák ® Móricz ismeri a parasztokat
• narrátorként, E/3-ban beszél
• E/1-ben beszélteti a főszereplőt

   Tragédia

   A cím is jelzi, hogy az egész mű egy nagy tragédia. Egy éhező ember ~ Kis János tragédiája. A lelket deformáló, a komikum határát súroló nincstelenségről, az ember örökös éhezéséről szól. Már a „főhős" nevével jelzi, hogy egy jelentéktelen (szokványos név) emberről van szó ® általános alany, tehát minden szegényre vonatkozhat, de mégis más, mint a többiek. Ez az ember, egy vegetatív életet élő, saját ösztönei szerint cselekvő ember, monotóniában él, amibe beleszületett. Kitörési lehetősége nincs, az élettel csupán csak sodródik. Materialista lény: megfosztott, lényegtelen élete van, ~ mint az állatok. Csak egyetlen dolog érdekelte: az evés. Érzelmi életéből kipusztultak a nemesebb emberi vonások, ha valaha voltak is gondolatai, csak az evésre vonatkoztak.

   A mű elején álmában megérinti a mennyországot, utána nehezen tér vissza a valóságba. Apja morbid sorsa ott rebeg a szeme előtt. Amikor apja meg akarta ütni, beütötte a fejét és meghalt ® életében ekkor nevetett egy jót. Sarudy meghívja egy lakodalomba, ami élete legnagyobb vágyát ébreszti fel benne: evés. Éjszaka már forgolódik az ágyában, a szegény ember bosszújára törekszik ® ki akarja enni a gazdag embert a vagyonából. ® Paradox tragédia: magát öli bele. A végső szava: „Dögölj meg kutya!" ~ ez a gazdagoknak szól, de önmaga hal meg. Halálát épp annyi figyelem kíséri, mint életét: semmi.

   Móricz nem sajnáltatja Kis Jánost. Az olvasó iszonyodik tőle, viszont sajnálja is. A történet hangja groteszk.

   Sárarany

   Sár = ugar; arany = tehetségek ~ Turi Dani. Kérdés: Mi lesz a sorsa a sárba került aranynak?

   Aki különb a környezeténél, az a környezetének a determinálja, és kénytelen feladni a lázadását.

   Turi Dani: szegény ember, aki eszmélt, vannak vágyai, akarata, tudatosan lázad sorsa ellen, de rossz eszközt választ. Új utat, lehetőséget teremt és keres. Erős egyéniség, futnak utána a nők, szűk lesz már a faluhatár. Tragédiája: túlfűtött érzelmei okozzák. Új az életstílusa is. A faluban lázas, a családjának él, de nyíltan vállalja kicsapongó életét.

   Móricz szerint nem lehet szép és boldog egy asszony egyszerre. ® ÍGY Turi felesége egy tipikus Móriczi feleség. Turi családi élete egy szenvedés: visszahúzó erő, de az egyetlen biztos menedék is a számára a családja. Bukásának oka: kietlen valóság, magányosság, lázadás, túlfűtött nemi vágy.

   Szegény emberek

   Háborús novellái közül ez a legmegdöbbentőbb a naturalista színezetű mű. Hosszú elbeszélésben sokoldalú a lélekábrázolás ® részletes bemutatása az ölésnek.

   A címe kettős jelentésű: társadalmi hovatartozást jelképezi és Móricz sajnálatát.

   Téma: példázat, hogy egy békés ember hogy lesz képes gyereket ölni, ha megtalálja a fejében a parancsot. (délig megoldani") Ez a novella a lélek elvadulásáról, érzések nélküli ölni tudásról szól. A parasztember megszokta, hogy mások gondolkodnak helyette, neki csak a parancsot kell végrehajtania. Nem tanították meg, hogy büntetlenül nem lehet mindenhol kiszolgálni a háborút.

   Idő: nem egészen 1 nap. Az időkeret kitágul, mert felidézi a régi emlékeket. Színhely is kitágul, így a háborúról teljes képet ad.

   Főszereplő egy meg nem nevezett katona, aki a frontszolgálat után 28 napos szabadságra jött haza. Családját nyomorban eladósodva találta otthon, 28 nap alatt próbálta biztosítani nekik a téli megélhetést. De ez lehetetlen. Ásni jár napszámba, de miután rájön, hogy így nem lehet elegendő pénzt keresni, ki akarja rabolni Vargáékat, akiknél sok pénzt látott.

   Szerkezet:

   Expozíció: objektív körülmények leírása. Nyomor van, ők hordják a hátország terhét. Jelen van a múlt és a jövő is a 2 parasztember beszélgetésében a háborúról. Így időben és térben kitágul a novella. Elmondja, hogy megölte a lelkét a háború. Nagyüzemi öldöklés képi bemutatása: a kisember gépiessé válik a gyilkolás miatt.

   Bonyodalom: adóssága van a katona családjának ® „délig megadom" parancs látása a katona zavarodott elméjében. Tervet készít a fejében: kirabol egy gazdag családot.

   Kibontakozás: elmegy Vargáékhoz, de a gyermek otthon maradt. Megöli a lányt (babonából nem lépi át) ® gyilkosság részletezése. A katona lelkében lévő tragédia és lelki folyamatok bemutatása. Keveredik a jelen és a múlt. De kevés pénzt talált otthon.

   Tetőpont: Elmegy a család a vásárba és elherdálják a pénzt. (Itt tudatunkra adódik, hogy őrült a katona, mert a folyóparton ellenségeket lát.) Arany: bűn és bűnhődés, ® aki bűnt követ el, bűnhődnie kell.

A kisember bűne igazából a háborúé. Megfogalmazódik a novella lényege: a valós ellenségek a gazdagok.

   Megoldás: saját gyermeke árulja el a gyilkosságot.

   Művészi megoldások:

• tipizálás: típus alkotás ® kisember sorsa = katona sorsa ® megszűnt önálló személyiség lenni, gondolatainak kp-jában a parancs áll, neve sincs -katona-, gondolkodni képtelen ember ~ Kis János
• drámaiság: kirobbanás előtti pillanatot ragadja meg a főszereplő életében. Csak azt a pillanatot, amiben az élete rosszra fordul.
• a téma enyhíti a drámaiságot
• egyenes vonalú cselekmény
• hosszabb novella

   A dzsentri témát dolgozta fel a '20-as '30-as évek elején: Úri muri, Rokonok. A '30-as években újra a szegénység és a nép problémája felé fordult.

   Barbárok

   Legnagyobb hatású novellája, az írói közlés háttérbe szorul, rendkívül tömörré, balladaszerűvé válik az írás. Hiányzik belőle a korfestés. Móricz nem éli bele magát a főszereplő személyébe, nem értelmezi az eseményeket. Csak szűkszavúan közli a puszta tényeket. [Hasonló történetek: A bárányka, A megölt havasi pásztor című novellák]

   Cím: feszültséget kelt. A barbár szó jelentése: műveletlen. Bodri és családja is barbár körülmények között él, de benne van még az emberség. Tehát a cím nemcsak a „vademberekre" vonatkozik. [Bíró mondja ki.]

   Szerkezete:

1.      rész: [TÉR: a nagy puszta egy pontján találkozik a 3 juhász.]

• Bodri Juhász a pusztán
• ellenséges pusztabeliek érkezése ~ rézveretes öv
• gyilkosság, lopás, barbárság tetőfoka, kutyákkal kapartatták el a halottat a földbe

2.      rész: [TÉR: Alföld, Dunántúl. IDŐ: 1 év.]

• jön az asszony
• bejárja egész Dunántúlt ~ nagy vándorlás, mint a mesékben
• felfedezi a halottakat

3.      rész: [TÉR: bírósági tárgyalás a tárgyalóteremben. IDŐ: 15-20 perc.]

• teljes tagadás
• beismerés: öv ~ Bodri lelke (azt hitték Bodri lelke feltámadt)
• ítélet

   Idő és tér ritmikus változása a jellemző.

   Szíj szerepe: 1. rész: meg akarják venni a szíjat, de ez csak egy ürügy volt, igazából a nyájat akarták. Bodri nyakára kötik a szíjat és belehúzzák a sírba. 2. rész: Bodri szíját felismeri az asszony. A pandúrok leveszik a szíjat, az asszony ezt betakarja. Azonosítás eszköze: tárgyi bizonyíték. 3. rész: meggyőzés eszköze.

® nem adhatja el Bodri a szíjat, mert a lelkét szimbolizálja, ® agyonverik érte

   Stílus:

• nyelvi eszközökkel fokozza a drámaiságot
• párbeszédekre épül a novella
• sokszor hiányos mondatok: szervetlenek
• hiányzik a korfestés
• előre- és visszautalások
• keveredik a népnyelv és az irodalmi nyelv: az író irodalmi nyelven ír, a szereplők népnyelven beszélnek egymással. Az írói nyelv is közelít a népnyelvhez, mert gyorsulnak az események.
• balladák nyelvezetéhez hasonló nyelvezet
• verselemek, alliterációk
• eposzi hűség: asszonyhűség, addig nem nyugszik, míg meg nem találja férjét.

Oldal: Móricz Zsigmond parasztjai
Ingyen tanulás csak Neked! - © 2008 - 2024 - ingyentanulas.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat