Ingyen tanulás csak Neked!

Ha szükséged van valamire, ami segítene Neked a tanulásban, akkor kattints az oldalamra és letölthetsz bármilyen segédanyagot, ingyen!

SZABÁLYZÁS

Az idegrendszer az emberek és állatok legfőbb szabályozója, ami a külső környezet vagy belső állapot változásának hatására változtatja a szervek működését.

   Az idegsejt megjelenése:

Már a szivacsokban megjelent a neuron, de nem differenciálódott; ÍGY először a csalánozóknál jelent meg.

   Idegszövet:

  • alapállománya nincs
  • sejtek közötti állománya a gliasejtek nyúlványainak hálózata
  • nem regenerálódtak
  • osztódásra nem képesek a kialakulásuk után
  • gliasejtek kötőszöveti eredetű sejtek, amik képesek az osztódásra és az idegsejteket táplálják, befolyásolják az ingerület továbbítását, az  elhalt neuronok és a melléktermékek eltávolításában szerepe van, gliasejtek végzik az idegsejtek táplálását, védik, kitöltik az elpusztult idegek helyét, segítik az idegsejt anyagcseréjét
  • alaki és működési egysége a neuron
  • feladata:
    • ingerület vezetése és feldolgozása ® kapcsolatteremtés a szervezet és a külvilág között
    • idegsejtek végzik az idegi működéseket

   Gliasejt működése:

   A neuroglia sejtek számos típusát ismerjük. Működésük eltérő, közös sajátosságuk, hogy osztódóképességüket mindvégig megőrzik.

  • ependimasejtek: hámszerűek, az agykamra, gerincvelő központi csatornáját bélelik
  • makrogliasejtek: idegszövet támasztó váza
  • mikrogliasejtek: mezodermális eredetű, a vérerek körül, amőboid mozgás, fagocitáló képesség, a RES képviselője az idegszövetben, fertőzés esetén előtérbe kerül a tevékenysége
  • oligodendroglia-sejtek: központi idegrendszerben velőshüvely
  • Schwann-sejtek: perifériás idegrendszerben hüvely

   Idegsejt felépítése:

NEURON: az idegsejt, az idegrendszer alaki és működési egysége. Speciális működésű sejt. Magasan differenciálódott.

  • sejthártya határolja
  • endoplazmatikus membrán és riboszóma van a plazmában ® aktív fehérjeszintézis ® enzimfehérjék: kémiai hírvivő anyagok képzésének elősegítése: a sejtek közötti információ átadásában játszanak szerepet
  • fő tömegét a sejttest képzi
  • plazmából nyúlványok erednek: rövidebbek a dendritek ® ingerület továbbítása a sejttest felé; hosszabb nyúlvány: axon ® 1 db sejtenként, de ez elágazhat, így több másik neuron dendritjéhez kapcsolódhat
  • dendritet sejtmembrán határolja, az axont a membránon kívül az idegszövet támasztósejtjei ~ a velőshüvely  is határolja ® az az axon ami körül van véve velőshüvellyel idegrostnak nevezzük
  • az axon egy rövid szakaszát képes csak befedni egy-egy támasztósejt, így teljes hosszát támasztósejtek sora veszi körül
  • a befűződés helyén csupasz szakasz található ® itt érintkezik az axon az idegszövet közötti állománnyal
  • sejttesteinek elhelyezkedése: központi idegrendszerben: szürkeállomány, kéreg, magvak; környéki idegrendszerben: dúcok
  • axonok elhelyezkedése: központi idegrendszerben: fehérállomány, pályák; környéki idegrendszerben: 31 pár gerincvelői ideg, 12 pár agyideg

   Idegsejt csoportosítása:

  • érzőneuron: érző információt szállít befelé (periféria®központ), ingerületté alakítja az ingert: elektromos impulzusokká
  • mozgatóneuron: mozgató információt szállít kifelé (központ®periféria): izommozgás, váladékképzés
  • asszociációs neuron: {átkapcsoló, közbeiktatott, interneuron} csak a szürkeállományban van és neuronokat kapcsol össze, ide jut az impulzus

   Idegsejt működése:

  • dendritek továbbítják az ingerületet a sejttest felé
  • sejttestben mennek végbe az anyagcsere-folyamatok, fehérjeszintézis, ingerület feldolgozása
  • axonon át vezetődik az ingerület a sejttestből kifelé

   Szinapszis:

   Két idegsejt funkcionális kapcsolata, másrészt a receptorsejtek és az idegsejt kapcsolódása, továbbá szinapszis alakul ki az idegrostok és a végrehajtó szerv, az izom kapcsolódásánál is.

Felépítése:

Két sejtből: a szinapszis előtti, vagyis a preszinaptikus sejtből és a szinapszis utáni, vagyis a posztszinaptikus sejtből áll. Egy sejt azonban számos sejttel állhat szinaptikus kapcsolatban. Szinapszisok kialakulhatnak axon végfácska és dendrit között, ez az axon-dendrikus szinapszis; dendrit és axon között: ez dendro-axonikus. Illetve kialakulhat axon és axon között ez axon-axonikus, és két dendrit között is, ez a dendro-dendrikus kapcsolódás. Szinapszis azonban kialakulhat úgy is, hogy pereszinaptikus sejt valamely nyúlványával a fogadó posztszimpatikus sejt sejttestének a membránja kerül közvetlenül kapcsolatba.   Működése:

A preszinaptikus sejt az ingerletet mindig a szinapszishoz szállítja, amely a szinaptikus résen keresztül átjuttatja a posztszinaptikus sejtre, és az ingerületi állapotba kerül. Szinapszisok típusai:

  • elektromos: a preszinaptikus és a posztszinaptikus sejtmembránok közötti rés nagyon kicsi. A szűk résnek elhanyagolható az elektromos ellenállása, és a preszinaptikus sejt felől érkező töltésáramlás „átugrik" a posztszinaptikus sejtre, és annak membránját akciós potenciálhullám állapotába hozza. Általában mindkét irányban átjárható Az ingerület átvitelnek ez az egyszerűbb módja. Főként gerinctelenekben és az alacsonyabb rendű gerincesekben található meg, pl.: halak, kétéltűek.
  • kémiai: preszinaptikus sejtjei ingerületátvivő anyagokkal hozzák ingerületbe a fogadó sejt dendritjeinek membránját. A két érintkező sejtmembrán között a szinaptikus rés nagy. Mindig csak egy irányba járható át: preszinatpikus sejttől a posztszinaptikus sejt irányába. Ingerületátvivő anyagok: mediátoranyagok, neurotranszmitterrek. Ezek idegsejtekben termelődnek, és az axon végfácskáin kis hólyagokban gyűlnek össze. Ingerület hatására a hólyagok egy részének tartalma exocitózissal a szinaptikus résbe ürül. A posztszinaptikus sejt fogadómembránján az ingerületátvivő anyagot megkötik. Ennek hatására ez a sejt ingerült állapotba kerül. Fajtái: serkentő (=izgalmi) szinapszisok, gátló szinapszisok.

   Dale-elv:

A preszinaptikus sejt mindig csak egyféle ingerületátvivő anyagot termel.

Ingerületátvivő anyagok = neurotranszmitterek:

   Acetilkolin, dopamin, noradrenalin: serkentő, mert akciós potenciált okoz a 2. idegsejtben

   Gamma-amino-vajsav (GABA): gátló, nem lesz a 2. idegsejtben akciós potenciál.

   Adrenalin: vérben szétterjedve fejti ki hatását

Ingerület vezetése:

   Csupasz axonon pontról pontra ugrál az ingerület, ez lassú folyamat. Velőshüvelyes axonon ott adódik tovább, ahol nincs velőshüvely, így gyorsan ugrálva tud terjedni.


   Inger: a külső és belső környezetből származó, általában válaszreakciót kiváltó változatos hatás. Egy inger erőssége függ az egymást követő csúcspotenciál hullámsorozat időegység alatti számától.

   Ingerküszöb: a legkisebb ingermennyiség, amely már az ingerületi állapotot hoz létre. Ideg- vagy izomsejteknél akciós potenciált vált ki.

   Ingerület: inger hatására a szervezet sejtjeiben létrejövő anyagcsere változás. Tovaterjedése, szállítása elektromos, illetve kémiai folyamatban történhet.

   Ingerület vezetése: az idegsejtek membránjának hullámszerűen tovaterjedő akciós potenciálja. Lehet folyamatosan, vagy pontról pontra ® csupasz axonon, vagy ugrásszerűen előrehaladó ® velőshüvelyes axonon.

Ingerületátvivő vegyületek (~neurotranszmitterek): a kémiai szinapszisok preszinaptikus, bunkószerű részében tárolódó, és onnan exocitózissal a szinaptikus résbe ürülő anyagok. A posztszinaptikus membránra kötődve lehetővé teszik a sejtek közötti információátadást, impulzusközvetítést. Szerepük van az emlékek tárolásában, fontos modulátorok: idegrendszeri folyamatok hatékonyságát növelik és csökkentik. Az idegrendszer minden területén megtalálhatóak.

Kémiai felépítés szerint lehetnek:

  • aminosavak (glutaminsav, aszparginsav, gamma-amino-vajsav)
  • aminosav származékok (szerotonin, adrenalin, noradrenalin, dopamin)
  • oligo- és polipeptidek (endorfin)
  • egyéb anyagok: acetilkolin

   Receptor: a környezet ingereinek felfogása, ingerületté alakítása neurális irányban differenciálódott, ektodermás eredetű sejtek. Lehetnek érzéksejtek, vagy érzőneuronok (perifériás vége közvetlenül felfogja az ingert). Idegi szervezésnél egész sejtek specializálódtak információfelismerő funkcióra.

   Adekvát inger: teljesen megfelelő inger. Az ingereknek az a fajtája, amelynek felvételére valamely érzékszerv szerkezeténél fogva különösen alkalmas. Minden érzékszerv. Illetve idegvégkészülék csak bizonyos (adekvát) Inger felvételére szolgál: pl. a szem bizonyos éteri rezgések, a hallószerv hanghullámok felfogására alkalmas.


Fájdalomérző receptorok:

- nincsen adekvát inger

NOCICEPTÍV INGER: minden olyan inger, ami szövetkárosodást okoz vagy annak veszélyét hordozza

- csak fájdalmas ingerre érzékenyek

- szabad idegvégződések

- a nociceptorok érzékenyek mechanikai, kémiai és hőmérsékleti hatásokra

Thermoreceptorok:

Nem közvetlenül a környezet hőmérsékletét érzékelik, hanem a bőrhőmérsékletet.

pontszerű reprezentáció

- sokkal több a hideg, mint a meleg receptor (alkalmazkodás a hideg környezethez)

- a test kül. részein a 2 receptor aránya változik (4 : 1 , 10 : 1)

- az adekvát inger az abszolút bőrhőmérséklet

Mechanoreceptorok:

1. nyomás receptorok ( intenzitás érzékelők)

2. tapintási receptorok (sebesség érzékelők)

3. vibrációs receptorok ( gyorsulás érzékelők) vibrációs érzés:hangvilla

TIPUS

RECEPTOR

MODALITÁS

INGER

fotoreceptor

pálcika, csap

látás

Fény

mechanoreceptor

szőrsejt

hallás

Hang


szőrsejt

egyensúly

Fejmozgás, helyzet


Spinális ggl neuron

tapintás

taktilis inger



fájdalom

Nociceptív inger

thermoreceptor

Spinális ggl neuron

Hőérzet

Hőinger



Fájdalom

Hőinger

kemoreceptor

ízlelőbimbó

ízérzés

Kémiai anyagok


Szagló neuronok

szaglás

Kémiai anyagok

Polimodális nociceptor

Spinális ggl neuron

fájdalom

Mechanikai, kémiai, hő


 

   Ingerületátadás nem szinaptikus módja: Az idegrendszerben az ingerületátadás bekövetkezett különböző hormonok, közöttük szöveti hormonok hatására is, ami az idegsejtek komplex működésű rendszerré szerveződését elősegíti.

   Drogok és mérgek hatása a szinapszisok működésére: A drogok általában fokozzák a szinapszisok ingerületátvivő anyagainak felszabadulását, és gátolják a lebontásuka, illetve a sejtbe való visszakerülésüket. Mivel a szerkezetük nagyon hasonló az átvivőanyaghoz, a recveptorokhoz kötődnek, mintegy a helyükbe lépnek, a fogadó sejtmembrán ionjait megnyitják.

Elemi idegjelenségek:

   Az idegrendszer működését az ingerület keletkezése, vezetése és más sejtekre való továbbadása jelenti. Ezek a sejtmembrán működésével kapcsolatosak.

   A membrán áteresztőképessége iononként változó, így előfordul, hogy a membrán két oldalán ellenkező töltésű részecskék halmozódnak fel.

   Ezeket megvizsgálja a membrán elektródokkal. A belső és a külső rész között potenciálkülönbség van. A sejt belseje és külseje között mért feszültség a nyugalmi potenciál: a sejtben és a sejtközötti térben a nátrium és kálium kationok és a klorid és fehérje anionok egyenlőtlenül oszlanak el. Minden élő sejt általános tulajdonsága ez, nemcsak fenntartják az idegsejtek, hanem inger jelentkezésekor meg is tudják változtatni.

A Nátrium-kálium pumpa miatt az ionok vándorlásával potenciális különbség alakul ki. -90mV a nyugalmi állapotban is mérhető.

   Ilyenkor ATP használódik fel, így energiaigényes folyamat, folyamatosan szükség van tápanyagra és oxigénre. ® A meglévő töltéskülönbség felborul: depolarizálódik az idegsejt: inger hatására hirtelen feszültségváltozás lesz, elektromos impulzus jön létre. Ha ez nagymértékű és eléri az ingerküszöböt, akkor ingerületté válik: gyors potenciálváltozás ® akciós potenciál: a nyugalmi potenciál tehát pozitív irányba tér ki: +20 mV-ra. Az idegsejt membránjának nátriumáteresztő képessége óriásira növekszik, és beáramlanak a sejtbe. Ezzel párhuzamosan a káliumionok kiáramlanak, majd elindul a repolarizációs folyamat® ennek során visszaáll a membrán eredeti potenciálkülönbsége. Az akciós potenciál rövid ideje alatt nem ingerelhető a sejt membránja, míg vissza nem tér nyugalmi potenciál állapotába.

     9 izomsejteknél folyamatosan lehet: statikus izommozgás, szívben nem lehet

 

   Idegrendszer:

Központi                                                            Környéki

 Környéki rész: a testünket behálózó idegek és dúcok.

   Dúcok: a központi idegrendszeren kívüli idegsejt csoportok: minden szerv közvetlen közelében és a gerincoszlop mentén mindkét oldalon.

   Idegek:

  • agyból jönnek ki: agyidegek: 12 pár ® az agyvelő alapjáról kilépő, hálózatos lefutású 12 pár agyideg. Vannak érző agyidegek, csak mozgató és kevert, vagyis mindkét rostot tartalmazók. A gerincvelői idegekkel együtt néhány agyideg felelős az akaratlagos mozgások kivitelezésérért.
  • gerincvelőből jönnek ki: gerincvelői idegek: 31 pár ® háti érző- és hasi mozgató gyökérrel szelvényesen eredő és lefutó páros, velőshüvelyes kevert idegek. A nyaki tájék kivételével vegetatív rostokat is tartalmaznak.

GERINCVELŐI IDEGEK:

Elhelyezkedésük

A gerincvelőhöz kétoldalt kapcsolódnak, szimmetrikus elhelyezkedésűek, a gerincvelő szelvényezett.

Rostjaik

Érzőrostok: a csigolyaközti dúcokban lévő pszeudounipoláris érző idegsejtek sejttest előtti, befelé vezető nyúlványai. (belépés)

Mozgatórostok: a gerincvelő oldalsó vagy mellső szarvi, mozgató idegsejtjeinek kifelé vezető nyúlványai. (kilépés)

Minden gerincvelői ideg két gyökérrel ered, a két gyökér már a gerinccsatornában egyesül a gerincvelői ideggé: ez a csigolyaközti lyukon lép ki a gerinccsatornából.

Számuk

31 pár (8 pár nyaki, 12 pár háti vagy mellkasi, 5 pár ágyéki, 5 pár keresztcsonti, 1 pár farki)

működésük

Vegyes idegek: érző-; mozgató-; és vegetatív rostokat egyaránt tartalmaznak.

Érző információk szállítása: környéki részek ® hátsó gyökér ® központ.

Mozgató információk szállítása: központ ® mellső gyökér ® környéki részek

 

AGYIDEGEK:

Számuk

12 pár

Elhelyezkedésük

Nem szimmetrikus lefutásúak

Eredésük szerint

Nem valódi agyidegek (nagyagy alapjára vezetnek)

Középagy magjából erednek III.; IV.

Híd magjából vezetnek, ill. ide erednek V.; VI.; VII.; VIII.

Nyúltagymagjaiból erednek, ill. ide vezetnek IX.; X.; XI.; XII.

Működésük szerint

Szomatikus érzők I.; II.; VIII.

Szomatikus mozgatók IV.; VI.; XI.; XII.

Szomatikus érzők és mozgatók V.

Szomatikus mozgatók és vegetatívak III.

Szomatikus érzők, mozgatók és paraszimpatikus vegetatívak VII.; IX.; X.


I. Szaglóideg

nem valódi agyideg, az agy nyúlványa

befelé visz információt

szomatikus érzőideg

II. Látóideg

nem valódi agyideg, az agy nyúlványa

befelé visz információt

szomatikus érzőideg

III. Közös szemmozgató ideg

sejttestei a középagy egyik magjában vannak

pupillát működteti

beidegzi a szemgolyó izmait

szomatikus mozgató- és vegetatív paraszimpatikus ideg

IV. Sodorideg

sejttestei a középagy egyik magjában vannak

beidegzi a felső ferde szemizmot

szomatikus mozgatóideg

V. Háromosztatú ideg

sejttestei a híd egyik magjában vannak

három ágra oszlik:

  • szemideg
  • homlok bőrét beidegző érzőideg; állcsonti érzőideg, állkapcsi ideg
  • mozgató ágai

szomatikus érző és mozgatóideg

VI. Távolító ideg

sejttestei a híd egyik magjában vannak

beidegzi a szemgolyó külső egyenes izmát

szomatikus mozgatóideg

VII. Arcideg

sejttestei a híd egyik magjában vannak

mozgató rostok: mimikai izmok beidegzése

vegetatív rostok: könnymirigyek, nyálmirigyek

szomatikus érző-, mozgató- és vegetatív paraszimpatikus ideg

VIII. Halló- és egyensúlyozó ideg

sejttestei a híd egyik magjában vannak

2 idegből áll: egyensúlyozó ideg, hallóideg

szomatikus érzőideg

IX. Nyelv-garat ideg

sejttestei a nyúltagy egyik magjában vannak

nyelés idege, ágai a garat izmait és nyálkahártyáját, a nyelv hátsó részének nyálkahártyáját idegezik be

szomatikus érző-, mozgató- + vegetatív paraszimpatikus ideg

X. Bolygóideg

sejttestei a nyúltagy egyik magjában vannak

nyelőcső mentén jut a hasüregbe: garat, tüdő, szív, emésztőrendszer paraszimpa-

tikus beidegzését látja el

szomatikus érző-, mozgató- + vegetatív paraszimpatikus ideg

XI. Járulékos ideg

sejttestei a nyúltagy egyik magjában vannak

beidegzi a csuklyásizmot, fejbiccentőizmot, hangképzés idege

szomatikus mozgatóideg

XII. Nyelv alatti ideg

sejttestei a nyúltagy egyik magjában vannak

nyelv mozgatóidege

szomatikus mozgatóideg

 

Központi rész:

Gerincvelő:

  • elhelyezkedése:

-         a csigolyaívek által alkotott gerincvelői üregben foglal helyet, melyet sem hosszában, sem szeltében nem tölt ki

-         burkai: lágy agyhártya: a gerincvelő felszínén tapad, vékony, erekben gazdag. Pókhálóhártya: igen vékony, a liquort termeli. Kemény agyhártya: rostos szerkezet.

-         liquor: agy-gerincvelői folyadék, táplál, véd, felhajtóerő.

  • felépítése: nyaki, háti vagy mellkasi, ágyéki és keresztcsontra osztható, a vége felrostozódik.
  • metszete:

-         szürkeállomány: idegsejtekből épül fel, belül helyezkedik el, H-betűhöz hasonlít a keresztmetszete, első nyúlványai az elülső szarvak, oldalsó kis szarvai az oldalsó szarvak, hátsó nyúlványai a hátsó szarvak, a szarvak a gerincvelő hosszában oszlopokat alkotnak.

-         központi csatorna: a velőcső maradványa, benne liquor van.

-         fehérállomány: axonokból áll, kívül helyezkedik el, körülveszi a szürkeállományt.

  • működése: reflexközpont

Nyúltagy:

  • elhelyezkedése: a gerincvelő folytatása, a koponya alapján helyezkedik el, az agytörzs legalsó területe.
  • felépítése: a fehér-, és a szürkeállomány nem különül el teljesen.

-         magjai: IX-XII. agyideg magjai + életfontosságú vegetatív központok magjai

-         idegrostjai: felszálló-, vagy érzőpályák a gerincvelőből vagy a IX. és a X. agyidegből az agykéreg felé haladnak, leszálló-, vagy mozgatópályák az agykéregtől a gerincvelői vagy a IX-XII. agyideg felé futnak.

-         a pályák legnagyobb része itt kereszteződik át

  • működése: életfontosságú vegetatív központok helye: emésztés, légzés, vérkeringés reflex központja, és a nyálkahártya reflexek központja.

Híd:

  • elhelyezkedése: a nyúltagya felső határán, a kisaggyal szemben található, két elkeskenyedő nyúlványa oldalirányban és hátrafelé benyomul a kisagy állományába; az agytörzs középső területe.
  • felépítése: a szürke-, és fehérállomány nem különül el teljesen.
  • működése: a nyúlt velői központok működését összehangolja, azokat felülszabályozza.

Középagy:

  • elhelyezkedése: igen kicsi terület, az agytörzs felső részét alkotja.
  • felépítése: a szürke-, és fehérállomány nem különül el élesen
  • működése: tudat alatti, automatikus mozgatások központjai:

-         pupillareflex

-         rágási reflex

-         hallással kapcsolatos reflex

-         testtartási reflexek: felegyenesedés, futás

-         izomtónus szabályozásának reflexei

Agytörzsi hálózatos állomány:

  • elhelyezkedése: az egész agytörzsben, a köztiagyban is
  • felépítése: a diffúz idegrendszerhez hasonló térbeli idegsejt hálózat, egymással összeköttetésben lévő sejtjei más-más magvakban vannak.
  • működése: izomtónus fenntartása, az agykérgi ébrenléti állapotának fenntartása, a működő magvak idegsejtjeinek akciós potenciálhullámai ingerlik a hálózatos állomány abban a magban elhelyezkedő sejtjeit: így az egész hálózatos állományt ingerlik.

Köztiagy:

  • elhelyezkedése: az agy alapján található, beborítják az agyféltekék.
  • részei: hipotalamusz, talamusz
  • hipotalamusz: köztiagy alsó része, látótelep alatti rész

-         felépítése: idegsejtjei magokat alkotnak, rajta fel- és leszállópályák vannak, de jelentősek a magok közti kapcsolatok is, ide kapcsolódik az agyalapi mirigy.

-         működése: vegetatív működések felsőbb szabályozója, hatását a vegetatív idegrendszeren és a hormonrendszeren keresztül fejti ki. Idegi központok pl.: hűtőközpont, vízforgalom-szabályozási központ. Hormonokat termel: oxitocin, ADH, faktorok amik a hipofízis első lebenyének hormontermelését szabályozza.

  • talamusz: a köztiagy felső része, látótelep

-         felépítése: idegsejtjei magokra tagolódnak, fehérjeállományán fel- és leszállópályák haladnak át, de jelentősek a magok közötti kapcsolatok is.

-         működése: átkapcsoló állomás az összes agykéreg felé haladó felszálló-, vagy érzőpályák számára.

Kisagy:

  • elhelyezkedése: a híd mögött található, felső felszíne a nagyagyhoz simul, az alsó és első felszíne az agytörzs felé néz.
  • felépítése:

-         kívülről: két féltekéből áll, amelyeket mély barázda választ el egymástól, felületén kanyargós agytekervények vannak.

-         metszetben: kívül szürkeállomány, faágszerűen benyomul a fehérállományba. Jellegzetes sejtjei a lapított, körte alakú Purkinje-féle sejtek. Fehérállományának pályái közvetlenül összekapcsolják a híddal, közvetve a többi agyterülettel is, főként a nagyagy érző-, és mozgató központjaival.

  • működése: ellenőrzi a test egyensúlyát fenntartó mozgásokat, és hozzájárul a test térbeli helyzetének felismeréséhez, negatív impulzusokkal működő gátlókészülék. Fontos a szerepe a mozgások összehangolásában és az izomtónus fenntartásában.

Limbikus rendszer:

  • elhelyezkedése: a nagyagy kéregtest feletti, legalsó részén található, a nagyagy része.
  • felépítése: két magrendszere van, belső kör és külső kör.
  • működése: a hipotalamusszal működési egységet alkot, szerepe van az érzelmek kialakításában: érzelmi reakciók központja. Külső kör: érzelmekkel kapcsolatos vegetatív működésekért felel, belső kör: szerepet játszik az emléknyomok rögzítésében.

Nagyagy:

  • elhelyezkedése: a koponyaüregben a legfejlettebb agyszakasz.
  • külső felépítése: agyhártyák borítják, agyfolyadék van az agykamrában - táplál és védelmet nyújt. Lebenyei: homloklebeny, halántéklebeny, fali lebeny, nyakszirtlebeny. Kamrarendszere is van.
  • belső felépítése: szürkeállománya és fehérjeállománya van.











 

Reflexek:

A szervezet szabályos és tipikus válaszreakciója a test felszínén vagy belsejében létrejött, felvett, átalakított, az idegrendszer közvetített ingere. Gerincvelői reflexek:

  • szomatikus reflexek: legalább 1 érző- és 1 mozgatóneuron
    • izomeredetű reflex: receptora az izomorsó, végrehajtó szerv előbb a megnyúló izom, ami a mozgatóidegsejt ingerületének hatására összehúzódik: az antagonista izom összehúzását gátolja. Pl.: térdreflex, Achilles-ín reflex
    • bőreredetű: receptora a bőr fájdalomérző idegvégzőései, végrehajtó szerv: hajlítóizom, mozgatóidegsejt hatására összehúzódik. Az ellenoldali végtagon ellentétes mozgást vált ki az egyensúly megtartása érdekében + antagonista izom gátlása. Pl.: keresztezett feszítő-hajlító reflex
  • vegetatív reflex: legalább 1 érző és 2 mozgatóneuron
    • szimpatikus
    • paraszimpatikus: végbél és a húgyhólyag záróizmának paradox beidegzésére

   Reflexív: legalább 2 idegsejt alkotja. Ingert befelé továbbító rendszer (receptor) + választ kifelé juttató rendszer (központ).

   Reflexkör: központból a receptorokhoz is futnak olyan idegrostok, amelyek receptorok érzékenységét beállítják, a szervekből is fut válasz a központ felé az utasítás végrehajtásáról.


Gerincvelő

A gerincvelő a csigolyalyukban van. A gerincvelő bármely két szakaszának keresztmetszetén két jól megkülönböztethető állomány látható. Az átmetszetben a gerincvelő közepén pillangó alakra emlékeztető szürkeállomány helyezkedik el. Ennek mellső vaskosabb része az elülső szarv - főleg mozgató neuronok, amelyek idegrostjai innen lépnek ki a gerincvelői idegek elülső gyökerén keresztül és haladnak az effektor felé. A keresztmetszetben a hátsó, karcsúbb rész a hátulsó szarv - sejtjei interneuronok. Többségükhöz szinapszison keresztül a test felől belépő érző idegrostok kapcsolódnak. Ez utóbbiak a testben lévő érző neuronok ingerületeit szállítják a gerincvelői idegek hátulsó gyökerén keresztül a szürkeállomány hátulsó szarvába.

A szürkeállományt teljesen körülveszi a gerincvelő fehérállománya, amelyet a ki- és belépő gerincvelői idegek három részre osztanak - elülső, oldalsó, hátulsó köteg. Ezek idegrostokból álló, az agy felé tartó felszálló idegpályákat (hátulsó, részben oldalsó köteg) és az agy felől érkező leszálló idegpályákat (elülső, részben oldalsó köteg) tartalmaznak. Mind a szürke-, mind a fehérállomány felépítésében az idegsejteken kívül nagyszámú támasztósejt is részt vesz.

(A bordák a harántnyúlványhoz kapcsolódnak, a csigolyákat egymáshoz kapcsolja a porckorong és az ízületi nyúlványok.)

Működése: a magasabb rendű lényeknél egyre inkább a magasabb központok veszik át az irányítást. A gerincvelő reflexeket két nagy csoportra oszthatjuk: az egyik csoport a vegetatív - szimpatikus (mellkasi, ágyéki szakaszról kilépő rostokban), paraszimpatikus (keresztcsonti, agyidegek területéről kilépők), például vizelési, székletürítési reflex, erekció, ejakuláció; a másik a szomatikus: izomeredetű, bőreredetű. ® húgyhólyag telítődésére adott összehúzó reflexválasz; bőr reflexes érszűkülete, nemi szervek vérbősége; izomtónus; térdreflex.

   Térdreflex: A személyt leültetjük egy székre, a lábait keresztbe teszi. Vonalzóval határozott ütést mérünk a térdkalács alatti ínra. Tapasztalat: a személy lába előrelendül. Mivel ráütünk az ínra, akkor megnyúlik az izom kis mértékben. A megnyúlást a comb feszítőizma hirtelen megrövidüléssel ellensúlyozza, és ezért lendül előre a láb.

   Az idegrendszer hieratikus felépítése:

   Emeletszerű felépítés. Pl.: mozgatóközpont: ősi mozgatóközpont a gerincvelő, ami az emberben már csak a térdreflex központja. Ráépülnek a gerincvelővel a felszállópályák révén a vele kapcsolatban álló agyvelői mozgatóközpontok. Homoklebeny: első mozgatóközpont, előtte a föléje rendelt másodlagos mozgatóközpont: ami egyes mozgásautomatizmusokért felel.

   Szklerózis multiplex SM:

Az idegrostok velőshüvelyeinek fokozatos szétesése, pusztulása miatt alakul ki. A károsodás oka ma még ismeretlen. Valószínű, hogy a lassan ható vírusok a kórokozók. A betegség főként 20 és 40 év körül kezdődik, eleinte a karok és lábak gyengeségérzete, zsibbadása, majd beszéd- és látászavarok alakulnak ki. Kezdetben a tünetek visszafejlődnek, majd újra jelentkeznek. Később az egyes tünetek visszafejlődése elmarad, majd fokozódnak a tünetek. A betegség nem gyógyítható, a kezelésében a gyógytornának van jelentős hatása.

   Sperry kísérlet: a jobb és a bal agyfélteke eltérő működésű

Epilepsziás betegek agyműködését vizsgálta. Ezekben a betegekben a két féltekét összekötő rostokat metszették át a tünetek csillapítása érdekében. Kiderült, hogy a műtét után ugyanúgy végezték tevékenységeiket, és a személyiségük sem változott meg. A kísérletek elvégzése után kiderült, hogy a két agyfélteke egymástól függetlenül dolgozik. Csak a bal félteke által elvégzett tevékenység tudatosult ® beszéd központ ®  tudatosulás. Jobb agyfélteke: intuitív féltekénk. Egészséges agyműködés esetén mindkét félteke értesül a másik működéséről, megvan a működésmegosztás is közöttük.

    Az alvás biológiai jelentőségei:

   Az alvás sajátos viselkedési forma. Alvás közben nőnek az ingerküszöbök, így csökken a szervezet külvilággal való kapcsolata. Csak a madarak és az emlősök alszanak. Olyan adaptív folyamat, amelyben az ingerküszöbök emelkedése meggátolják az állatokat abban, hogy olyan időszakban tevékenykedjenek, amely fokozott veszélyt jelent a számukra. Energiatakarékos állapot is egyben az izomrendszerre és számos egyéb szervre is. Az energiafogyasztás azonban kevésbé csökken alváskor. Emberben nagy jelentőségű az elmeműködés átrendeződése miatt. Az alvás a tanultak rögzítése, az információfeldolgozás időszaka. Agyi aktivitás EKG-n vizsgálható. 2 forma: lassú hullámú alvás: nincs álom, a szem nyugalomban van; paradox alvás: álomlátás a szem gyors mozgatása.

0000.jpg






Weblap látogatottság számláló:

Mai: 15
Tegnapi: 35
Heti: 100
Havi: 1 256
Össz.: 180 726

Látogatottság növelés
Oldal: IV/8.) Szabályzás
Ingyen tanulás csak Neked! - © 2008 - 2017 - ingyentanulas.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: életjelenségek - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »